Tegnap voltunk az őrült jófej doktornőnél mérlegen.eredmény: 11,8 kg és 81 cm. Szóval van egy kb.kétéves gyerekünk. Doktornő emellett ismét szóvá tette, hogy bellissima meg simpaticissima meg intelligente. Hja kérem, nem ő van vele non stop,az némileg levon a szimpátia értékből,éjszaka kiváltképp. Amúgy persze okos meg minden, nem vonom kétségbe, mert egy csomó mindent megért két nyelven, de pl.Rebeccahoz képest analfabéta. Reb pont a minap kápráztatott el minket a "hogy csinál a boci? - Múúúúúúúú", és hasonló trükkökkel (volt mér terítéken kutya meg hal).Zsüli ehhez képest gagyi. Az oké, hogy sokat beszél, be nem áll a szája, de se olaszul, se magyarul nem fedezhető fel benne értelem. Legalábbis számunkra nem.Az mondjuk gyanús, hogy az apja az "Ááápi", de semmi egyebet nem használ következetesen. Kedvenc szava a "Káj".Szóval csak handabanda az egész,ami frusztráló,bár mindenki mondta, hogy a kétnyelvű gyerek később szólal meg, no de akkor is.
Egyéb kunsztjai: főleg este táska nyakba akasztása, integetés és távozás mímelése,viszonylag sokszor, röhögve, mert nagyon vicces ez. Mozgásban nincsenek korlátok, szalad, táncol,székekre, ágyakra mászik fel és le, labdátrugdos. Idegrendszeremet nem kímélve székeken áll fel kapaszkodás nélkül. Puszit nem ad, de odahajtja a fejét, hogy ő azért kapjon. Segítség nélkül eszik kanállal,ésmáraszájába is betalál. Pár hónapig jellemző volt, hogy etetni nem hagyta magát (nagy vagyok!haggyámá),neki kellett kanalaznia, oszt minden tiszta trutyi volt,csak a szájába nem került. Imádja a könyveket, folyamatosan hordja nekünk őket,és olvasni kell. Ha úgy dönt, hogy a gyerekszobában kell időzni,akkor megfogja a kezünket és behúz vagy nekünkfeszül és betuszkol. Határozott kislány.
