Karácsony

Karácsonykor volt megint óvodai műsor, dalolás, meg zenebona, és mivel az intézmény nagyobb, több a gyerek, több a szülő, ezért gyakorlatilag nem lehetett normálisan megörökíteni a pillanatot, mert kamerázgatás közben időnként bele-belekönyököltek a gyomorszájamba, konkrét pankráció ment minden négyzetcentiméterért. Ami mégis sikerült, azt az előttem álló válla és füle közötti kis nyíláson keresztül örökítettem meg. De Giulia persze jó volt, meg csudásan énekelt. Utána volt állófogadás (bunyó a pizzáért, panettonért, stb.).  Ahogy P.G. mondaná, "Legyen a szívetekben mindig karácsony!".

Juli rajza fenn középen. Számára ez a karácsony.

Díszít Szegeden.

Itt is.

Apuka játszott, aztán nem tudtam eltávolítani a bájos animációt.

Fordítás-tolmácsolás

Hát meg ugye már tetőfokára hág az őskáosz a nyelvezetében, főleg, hogy év vége felé elég sok magyar inger érte. A vicces, hogy tükörfordít, és sajnálom, hogy a zsenialitását elég limitált körben értik csak, ez konkrétan rám korlátozódik...sőt, valamikor nekem is erősen gondolkodnom kell.
Memóriajátékoztunk, és kérdezgette, hogy találtam-e már formát. Én meg nem értettem, hogy mi van, ismételgette, és AHA leesett, hogy amit ő olaszul "una forma"-nak nevezett, az valójában a magyar EGYFORMA tükörfordítása.

Majd közölte karácsonykor, hogy "Sit down, please!" (nem, nem jár az oviban angolra, mert egyelőre szeretném, ha magyarul jól megtanulna). Mondom, és az mit jelent? Ő szemrebbenés nélkül: "Siediti, per favore".

                                                                 Itt épp himlős

                                            A gyermek karanténban karaokéval üti el az időt

Évvége

Sosem jut idő szegény nostra pupának, de azért időnként muszáj lejegyeznem, hogy hogy is állunk a fejlődésben. Épp most sikerült kipipálnunk a bárányhimlőt, ami fertelmes egy betegség, mert a gyereket karanténban kell tartani, viszont  a lábáról különösebben nem veszi le, aktív, tettrekész, úgyhogy egy hétig ugrálhattunk jobbra-balra és próbálhattuk fárasztani mindenféle módszerekkel. Hiányzott az óvoda...

Az ünnepek meg jól elteltek, soha nem tűnt ilyen hosszúnak ez a szezon, mert ez is a népeink közötti barátság jegyében ment és minden etapot betartottunk. Volt december 6-án Mikicsomag,  8-án fadíszítés olasz időszámítás szerint (ami nekem annyira nem vésődött még be. úgyhogy ekkor vettem ki szabadságot a kis családomtól és húztam el hosszú hétvégére Brüsszelbe dajdajozni), volt Szegeden magyar idő szerinti faállítás, jött a Jézuska, aztán visszarepültünk, itt a Télapó még hagyott neki ajándékot a fa alatt, aztán szilveszter, és január 6-án a Befana még adott a vércukornak. Szóval volt káosz, és még belepréselődött ebbe a periódusba egy-két szülinapi zsúr, sőt egy magyar találkozó is. Jó volt. elfáradtam. Tiszta megnyugvás, hogy most munka van, meg végre óvoda :-)

A képek randomszerűek ebből az időszakból.

                                                          Ez még novemberi szegedi vadaspark

 

Rebi szülinap

Kismajmok

Nagyon imád cukrászdába járni 

Anyja babájával alszik

Vágyik a nemzetiszín tortára