Meg is írom az örökkévalóságnak, hogy tegnap az angyalból démon lett, és egész nap sírt és ideges volt, meg néha üvöltött is, esetleg bőgött vagy rítt. ennyire volt változatos a nap. Nem vette jó néven, hogy meg akarom ismertetni a járókával, pedig nagyon zsírul néz ki. Itt látszik az elégedetlenség az arcán, és ez még a legjobb tegnapi pillanata. Szóval egész nap katasztrófahelyzet volt, aztén a délutáni sétakor kicsit ellazult, no nem azért annyira nem, hogy el is aludjon. Aztán elmentünk Csiri nagymamájához, ott meg tök csöndben volt, és nézelődött. Itthonra tartogatja a rossz pillanatait még mindig. Az éjszaka meg botrányos volt, vissza a gyökerekhez, háromóránként felébredt.Én meg nem is rá,hanem Csirire rágtam be, aki amióta elhagytuk az éjszakai tápozást és csak cickó van, úgy gondolja,hogy csak ÉN nyugtatgathatom a fúriát. Amúgy meg édesdeden alszik.
Nessun commento:
Posta un commento