Sokat aludt ma is, este tízkor leraktuk, és csak hétkor láttuk egymást viszont, minek folyományaképpen reggelre megint tömeget lehetett volna oszlatni a melleimmel,de ez legyen a legkisebb baj, kipihenten ébredtünk, kezd is visszatérni a jövőbe vetett hitem. A gyermek is szuperoptimista, és teljesen jól veszi a fogzással járó akadályokat, ezt a lenti kép is tanúsítja. Nem panaszkodik nagyon.
Ma egy egyszerű húzással eléggé feltornásztam a cukiság-faktort asszem
Tavaszi fáradtság lecsapott,Csimpikét ma séta közben ebben a pózban nyomta el a buzgóság.
Nessun commento:
Posta un commento