venerdì 22 ottobre 2010

Készen vagyok


Készen vagyok a kölöktől, de komolyan. Mert nem azért,mert az enyém,de szerintem-sőt a gyerekorvos szerint is- a mozgása szuperfejlett. Épp az előb nézegettem, ahogy tekereg a kiságyban. Hason szeret, és simán fordítja a kis fejét jobbra meg balra, hol engem néz, hol a falat, és, ami a legnagyobb, hogy amikor kiesik a cumi a szájából, és elég közel van,képes magától újból bekapni. Fantasztikus.
Tegnap voltunk hallásvizsgálaton, tökéletesvolt az is, minden bébi vonyított, csak az enyém volt az,aki fel sem ébredt, hiába dugdostak műszereket a fülébe.Még az autozás hatása alatt volt.Imádja, és egyből elalszik. Most eszembe jutott, hogy volt egy ismerősöm, egy lány, aki kb. huszonkét éves kiorában jelentette ki, hogy elalszik, amint megmozdul alatta valami.Nos, Juli is így van ezzel, de ő mégiscsak egy kisbaba.
A napirendje mostanában, mint egy felnőtté.Legalábis tegnap. Déltől este nyolcig fenn volt, semmi szándékot nem mutatott arra, hogy ő aludna, ellenben sokat kellett szórakoztatni. De aztán aludt öt órát egyhuzamban, kaja,majd kb. hét óra alvás. Nem értem, de sose legyen rosszabb, még egy olyan éjszakánk sem volt,amikor bőgött volna vagy ilyesmi,jól bekajál és már alszik is tovább a kis Monchichi.
Majd rakok képeket is, de a gyerek nyugodt óráit, amik napközben elég ritkák egyelőre mosogatásra és egyéb házimunkára,és persze fejésre próbálom felhasználni, nem jutott még idő a letöltésre.

Nessun commento:

Posta un commento