sabato 9 ottobre 2010

Szülésélmény


Hö.Van ilyen kifejezés.Hát..nem is tudom.Sok mindennek hívnám,csakélémynek nem.
Hétfőn délelőt telmentünk vizsgálatra, összehúzódások nulla,úgyhogymehettünk haza.Előtte még beugrottunk egyet bevásárolni.Ittho nkaja, szieszta,miegymás,majd valami nedvesreébredek.Egyből veszett hejehujázásba kezdtünk,hogyez magzatvíz,végre vége.Úgyhogy kórházva vissza, aholmegint rámcsatolták a mindent érzékelő masinákat, de megint nem mutatott összehúzódást,pedig én ekkor már komolyan éreztem valamit.Megvizsgáltak,egy centi,menjünk haza,nincs itt semmi látnivaló. azért ezen aponon már kicsit nyűgös voltam,dehazamentünk,és nemvoltakmárkétségeim afelől,hogy beindult a buli.20:37-kor kezdtükel jegyzetelni a fájásokat,és óraműpontossággal ötpercenként jöttek,ésúgy egy percig időztek az alhasamban.Tízkor elindultunk vissza a kórházba,ahol a szokásos körök,a gép megint nem mutatott semmit,de eddigre már öt centire tágultam,úgyhogy nem küldtek haza.Gyors elrendezkedés után( egy közléskényszeres olasz lánnyal egy szobában,aki nem volt rest folyamatosan pofázni a programozott császárjáról,miközben nekem jöttek a fájások.EZ hálaIstennek csak egy 10 perces programpont volt,amig Csiri fel nem ert a csomagommal.Utana vajudoszoba,aholmar nagyjabol egy pozicio sem volt jo. Raadasul hidegfront volt, esnegyen vajudtunk/szultunk egyszerre,ami miatt az aláfestő háttérzajok meglehetősen nyugtalanítóak voltak.Fogalmam sincs,hogy mennyi idot toltottunk a vajudoban, mert ugy altalaban nem nagyon volt helyen az idoerzekem,meg mas sem.Mindenesetre olyan ejfel korul mar a szuloszobaban voltam. Beöntésre és egyéb úri huncutságokra nem is volt idő.A szuleszno marha szimpatikus,es nagyon turelmes volt,nekem biztos nem lett volna ennyi energiam.Atizcentis tagulas gyorsan eljott koszonhetoen a homeobogyoknak,kozben volt egy burokrepesztés is valahol,de az gyakorlatilag fel sem tunt, csak a nedvességet éreztem belőle.
Aztán a kitolási szakaszt teljesen bebuktam.Egyáltalán neméreztem,hogymit is kellene csinálnom,legalábbis egy jó darabig nem,ésaz egészből csak arra emlékszem,hogy a szülésznő azt mantrázza megállás nélkül,hogy "mintha kakálnál"meg, hogy "nyisd szét a lábad." .De nekem nem megy. Úgyhogy át is parancsolt egy kb.kétórásszenvedés után a klasszikus szülőszékbe.Tök idegesítő volt,mert tudtam, hogy akár félóra alatt végezhettem volna a kitolással,de nem sikerült. Aztán a szülőszékben valahogy összeszedtem magam, ekkor amár tele volt a szülőszoba,mindenki rám várt.Egy mogorva nőgyógyász,egy gyerekorvos, a csecsemősnővér. stb. Végül fogalmam sincs,hogy hogyan, de egyszer csak éreztem,hogy valami furcsa távozik belőlem,és a csecsemősnővérmondja,hogy legyen négy óra hét perc,és sír a gyerek.Egyből a mellemre rakták,ahol elhallgatott,és csak néztünk egymásra bambán.Csiri közben elvágta a köldökzsinórt,aztán a gyereket elvitték vizsgálni,én meg maradhattam,mert ugye össze kellett foltozniuk. Ráadásul egy nem túl kedvesdokit fogtamki,aki hőbörgött, hogy mit ficergek,miért nem lazítok.Hát kösz. Aztán kis pihenés Csirivel és baby monchichivel,majd áttessékeltek minket a szobámba.Ahova fogalmam sincs hogyan,de a saját lábamon mentem. Nézegettük kicsit a gyereket,akit aztán szerintem hat körül elvittek,Csiri hazament, én meg próbáltam volna aludni,de sajgott a sebem,plusz a méhem folyamatosan húzódott össze(erről nem szólt a fáma,hogy utána is fáááááááááááááj). Csiri nemsokára visszajött, és egész nap velünk volt.Közben engem olyan akkor teljesen elképzelhetetlennek tűnő dolgokra kényszerítettek,mint hogy pisiljek, pedig mindenhez kedvem volt, csak ahhoz nem,hogy bármit kibocsátsak magamból. De befenyítettek egy katéterrel,úgyhogy jobbnak láttam beadni a derekam.
Szóval alényeg a lényeg,hogy ez után a trauma után kellő tisztelettel nézek,minden anyára,aki végigcsinálta ezt a tortúrát,azokra meg még inkább,akik többször is.Ebben meg is egyeztünk Csirivel. Számára is traumatizáló volt az élmény,és hosszú meg kimerítő. Az viszont biztos, hogy azótamég sokkal jobban szeretjük egymást,én azért mert elviselt,és megzabálom,ahogy babusgatja a gyereket,ő meg azért,mert sikerült végigcsinálnom ép ésszel.

2 commenti:

  1. kár, hogy pont a szakrális résznél kábultál be:) de egyébként brava, ügyes mamma vagy, hogy végigcsináltad!

    RispondiElimina
  2. nem is látszik a gyermek! de Csiri helyrevaló apuka

    RispondiElimina