Ezer éve nem voltunk a védőnőnél a hosszúra nyúlt otthoni tartózkodás miatt, úgyhogy tegnap jól elvittem lemázsálni a csecsszopót, és nem okozott csalódást. Tudom ,mindenki mondja, hogy milyen nagy, és sokkal többnek néz ki a koránál,de én nem nagyon értek a gyerekekhez (tényleg), szóval ezek nekem általában csak szavak. Tegnap úgy esett, hogy a váróteremben egy nála kb. egy héttel idősebb kisfiúval hozott minket össze az olasz egészségügy,és hát.....Juli szerintem simán földbe tudta volna döngölni fél kézzel minden különösebb erőfeszítés nélkül , ha meg pacifikusan közelítjük meg, akkor annyival lehetne leírni az erőviszonyt, hogy egymással szemben állva Zsülike jó alaposan tanulmányozni tudta kiskrapek feje búbját. És ez egy teljesen normális kisfiú volt! A méretei: 74 cm, 9500 gramm.Laikusoknak mondom,hogy ez nagy. ezek egy 12 hónapos gyermek méretei.Jul meg vasárnaplesz 8. De nem dagadt- a védőnő szerint-mert oltári hosszú. Hát, azért szerintem van combi is,meg pókhas is, höhö. És zöldlámpát kaptunk egy csomó kajára, úgyhogy tegnap este Zsülike már cukkinis-paradicsomos tésztát vacsorált,mint egy igazi digó. Az ivás még mindig nem az igazi, de azért a málnás tea egész jól bevált. Legalábbis nem köpi rám kapásból az egészet.
Az esti fektetés egy kész esztrádműsor. Szegeden ugyanis velem aludt egy ágyban,úgyhogy pont akkormaradt ki a rácsos ágy,amikor igazán beindult a nagymozgás, most meg etsénként,amikor megfürdött,pizsit húzott, bekajált,ésnormális esetben aludna is, eszeveszett parádéba kezd, felhúzza magát a rácsnál, táncol, kiabál, énekel, rázza magát. Ezt kb.másfél óráig. Egyelőre röhögünk rajta nagyon, de azért jobban esne ha aludna, és vele együtt mi is.Ugye minden csoda csak három napig tart?
Nessun commento:
Posta un commento