venerdì 1 luglio 2011

Első bébicsősz kifingatva

Pedig imádja Zia Ornellát, mert Zia Ornellát nen lehet nem imádni, harsány, sokat beszél, kedves és ŐRÜLT. Így amikor szerdán elfoglaltságom Turinba szólított (pajtáskodni a konzulátusra, ahol egy angyallal találkoztam.... az én számból pedig ritka az ilyen), nyugodt szívvel hagytam rá a tasmán ördögöt. Amíg hármasban hangolódtunk az elválásra egy szava sem volt, ült Orni ülében és nyomkodta az arcát meg próbálta lelopni a szemüvegét. Amkor leléptem. Orni mellett ücsörgött a kanapén és nézte a Pimpát (mekkora egy idegesítő rajzfilm az, én nagyon utáltam gyerekkoromban). Aztán amikor 3 óra múlva dolgom végeztével hívtam Csirit, ő már itthon volt, és mondta, hogy Ornella valószínűleg azóta is xanaxon van, mert miután kitettem a lábam mgjeéent Taz, és nem is távozott. Csirivel is végig hisztizett, aztán amikor kocsiba ültette elhallgatott, úgyhogy én már csak a mintagyerekkel találkoztam, aki szégyenlősen bazsalygott a hátsó ülésen, miközben az apja majdnem felrobbant. Orniért igen kár, mert benne nagy volt a bizodalmam, hiszen ugyanolyan hiperaktív, mint Zsüli, de még így sem bírt vele.

Nessun commento:

Posta un commento