Jájj annyira ügyes vagyok, hogy még valamikor a múlt héten egy fülpiszkálóval kárt tettem magamban, és a kínjaim szombatra kulminálódtak, úgyhogy elmentünk a helyi ügyeletre. Aminek kb. annyi értelme volt,mint nem is tudom gyógyszertárba menni kenyérpirítóért, mert az ügyeletes csak annyit tudott mondani, hogy nincs helyben fül-ot-gégész, menjek el másnap egy másik kórházba, addig meg szedjek fájdalomcsillapítót, meg antibiotikumot, bár ez utóbbiról csak a google segítségével tudta megmondani, hogy szoptatás alatt valószínűleg szedhető... Úgyhogy tegnap reggel mér megint a rivoli kórházban kötöttünk ki, ahol egy fiatal, helyes doktorbácsi megállapította, hogy a hallójáratomban felsértettem a bőrt, meg csináltam magamnak egy ödémát, de semmi extra. Én meg már azt hittem, hogy minimum átlyukasztottam a dobhártyám, és azon keresztül az agyamba fúrtam a hülye fülpiszkálót, mert annyira fájt, ráadásul azóta is be van dugulva a fülem. Szóval az én hétvégémet a kínlódás fémjelezte. Julisét meg a táplálkozás. Szombaton megcsináltam neki A LEVEST, ahogy elő volt írva:zöldségekkel, barikával, stb. Első ránézésre nem volt túl bizalomgerjesztő,de a kis beles gyakorlatialg egy húzóra felfalta, és utána kb. 5 órahosszáig lebegett ebben a telített állapotban egy nyekkenés nélkül. Magyarul: siker.Így tegnap megint kapott, megintimádta, így estére annyira felbátorodtunk, hogy adtunk neki egy bébivacsit,amit még otthonról hoztam, hogy majd az fogja megoldani az éjszakáinkat, és annyira nem is lőttem mellé,mert azt is benyomta pikk-pakk,és utána fél tíztől fél hatig durmolt.
Nessun commento:
Posta un commento