Hull a pelyhes

Farkasordító hideg van, és hull a hó, ami viszont nagyon impozáns. Azaz a hó maga nem annyira, de a hegyek marha jól néznek ki, mintha odaretusálták volna őket az utca végére. Csinos.
A hétvége remek volt, úgy indult, hogy péntek este kizártuk magunkat a lakásból. Eleve feszültek voltunk, mert kisbab torkaszakadtából üvöltött, és sehogy nem tudtuk megnyugtatni. Ennek következményeképpen elindultunk sétálni, gondoltuk majd odakinn arcára fagy a sírás. Elindultunk, Csiri és Ded már kinn voltak a lift előtt, én léptem ki utoljára a lakásból, behúztam magam mögött az ajtót,és zártam volna, de nem forgott a kulcs a zárban.Korábban is volt már ilyen, nem is lepődtem meg, mondtam Csirinek, hogy zárjon ő.....hát nem hozott kulcsot....próbálkozott ő is sikertelenül, aztán leesett neki.....az ő kulcsa belül volt a zárban. A sztori vége úgy lett happy end, hogy jött az apja, és egy röntgenfelvétel(!!!) segítségével seperc alatt kinyitotta a hiperszuper biztonsági ajtót. Nem is értem mi a francnak nyomja a gépiparban, más módon sokkal gyorsabban és egyszerűbben kereshetné a pénzt. Szóval jó kis este volt, megalapoztuk a hangulatot.Szombaton gyors ebéd anyóséknál, aztán gyors bevásárlás, mert este bartok jöttek. Giuli remekül bírta a vendégséget,fél kilenckor beájult,és nem is ébredt fel reggel ötig, amit kivételesen nem bántam, mert már majdnem szétrobbantak a cickóim. Különben is utálatos dolog ez, mert olyanok, mint két görögdinnye, de a jobb legalább olyan, mint egy meglékelt görögdinnye, mert őrületes iramban termel, és ha ded nem eszik (éjszaka ugyebár), akkor a léken folyik.....őrült szexi ez melltartóbetét ide vagy oda. Hajnal ötkor aztán baba úgy döntött, hogy jóreggeltkívánok,sehogy sem lehetett az alvásra rávenni, úgyhogy kettőnk között kötött ki, és ott szuperjót horpasztott. Még nekem is sikerült egy kicsit, amit nem hittem volna. Csiri gond nélkül húzta a lóbőrt, de efelől nem is voltak kétségeim. Szóval Giuli ma először aludt velünk, de ebből tényleg nem akarok rendszert csinálni, azért nekünk is jár egy kis privacy.
Ma meg sétáltunk egyet a hóban, aztán elmentünk nonnához, ahol egy ponton megjelent kb. az összes gyerek, unoka, zia, zio, stb., élénk harsogásba kezdtek arról hogy milyen zenekar zenéljen cugina Betty (szerintem) soha meg nem rendezendő esküvőjén, meg hogy mikortól kell elkezdeni a hozzátáplálást, és meddig kell kizárólagosan szoptatni amivel kapcsolatban persze a leghangosabb az volt, aki életében nem szoptatott. Én igyekeztem nem szóba hozni a hombárfejű olasz gyerekeket a tápszer kapcsán.
A szomorú dologaz, hogy Giul kezdi hullatni a babahaját, pedig jódús volt a sérója. Remélem hasonló bozont nő a helyére.