giovedì 18 novembre 2010

Minden rendben

Tegnap megvolt a kontroll a jópofa nőgyogyinál,és minden ok., és a doki is marhára jó fej volt, mintha a legnagyobb haverok lennénk, puszival búcsúztunk, és még kedvezményt is adott. Tisztára meghatódtam. Milyen jó fej már. Csiri anyja 30 éve jár hozzá és nem jutottak ilyen nexusba. Hiába, a személyes varázsom. Biztos nem sokan viccelődnek a vizsgálat közben abban a rettenetesen kellemetlen pozícióban, úgyhogy neki én vagyok az üdítő színfolt. Megesketett, hogy majd meglátogatjuk a kisdeddel is. Szóval ez a post-partum rész is letudva, pedig én még szívesen tetszelegnék a gyenge gyermekgyas nő szerepében, de most már senkit nem fog ez meghatni.
aztán meg végleg megerősödött bennem az is, hogy az olasz nők kényelmesek, de nagyon. Ez kedden dőlt el a kozmetikusnál, akinek van egy két éves kisfia, és mégis mi a tökről bezsélgetnénk az alatt a röpke egyóra alatt, amíg megfosztja testemet a szőrmebevonattól, mint szülésről, gyereknevelésről, stb. Próbált azzal jönni, hogy a szülés volt élete legszebb élménye. programozott császér. Ó mondom hagyjál már. Ja, és ez sem szoptatott. Nem ismerek senkit, de SENKIT a környezetemben, aki szoptatott volna, mindenki jön valami hülye kamuval. "Nem volt tejem " " a gyerek nem volt hajlandó szopni" " befelé forduló a mellbimbóm". A lényeg, hogy én vagyok az egyetlen szerintem az egesz környéken, aki próbálkozik ebben a szektorban. Tiszta szégyen. MInden gyereket flakonból táplálnak. Csoda, hogy az összesnek aránytalanul nagy a feje a sok hülye tápszer miatt.

Nessun commento:

Posta un commento